Közösségi cselekvéssel az éltető vízért és az élhető környezetünkért
Márciusban a vízzel kapcsolatos természeti értékek és környezeti problémák kerülnek fókuszba Lakiteleken. Egy kutatáshoz kapcsolódva három beszélgetést és akciót is szervezünk, ezek hátterét foglaltuk össze következő cikkünkben.
Az éltető víz: bár mindenhol ott van és nem is lenne lehetséges az élet a Földön nélküle, mégis inkább a hiánya miatt kerül egyre gyakrabban a hírekbe. Történelmi aszályt éltünk meg 2022-ben, idén pedig még ennél is nagyobb katasztrófa van készülőben. A csapadékhiány egyre vészjóslóbb méreteket ölt, folyóink vízgyűjtőin pedig gyakorlatilag nincs hó, ami a tavaszi olvadással utánpótlást adhatna.
Bár a helyzet aggasztó, éppen ezért kell közösen cselekednünk. Vannak folyamatok, melyeket megállítani nem tudunk, de együtt alkalmazkodhatunk hozzá. Más területeken pedig helyben, közös erővel érzékelhető változást érhetünk el.
Ebben kulcsszerepe van a helyi közösségeknek, mivel az egyéni cselekvés sokszor cseppnek tűnik csak a tengerben, a globális változás viszont túl távoli, elérhetetlennek tűnő feladat. A kettő között ott van a helyi, kisközösségi szint, ami már megfogható és belátható, miközben az eredmények is kellően látványosak és hatásosak lehetnek. Például Lakiteleken is.
Közösségi térképezés és részvételi akciókutatás*
Mit érhetünk el helyi szintű összefogással, hol vannak a cselekvés korlátai? Az akciókkal szélesebb társadalmi bevonás is elérhető, vagy inkább az elkötelezett civilekre, esetleg döntéshozókra lehetünk, legyünk hatással? Hogyan hozható létre összefogás már régóta működő, beágyazott civil szervezetek között a jövőnk érdekében?
Ezekkel a kérdésekkel vágtam neki kutatási projektemnek is, melyben azt vizsgálom, hogyan működhetne fenntarthatóbban Lakitelek. Fontos célkitűzés, hogy minél nagyobb mértékben vonjuk be a helyi tudást, a helyiek tudását, valamint több szálon működünk együtt más helyi civil szervezetekkel is.
Azt vettük észre, hogy más szervezetekkel és helyi civilekkel együttműködve sikeresebb programokat tudunk szervezni, melyekbe mindenki be tudja hozni azt, amihez a leginkább ért.
Ezért választottam a kutatásom módszertanának is azt, hogy a helyi lakossággal, civilekkel, intézményekkel és az önkormányzattal közösen térképezzük fel a településünk természeti értékeit. A cél az, hogy egyáltalán megismerjük ezeket az értékeket (melyek lehetnek kulturális értékek, természetvédelmi értékek és ökoszisztéma-szolgáltatások is), egy térképre rendezzük a tudást, majd kidolgozzuk azt, hogyan védhetjük meg az élhető környezetünket a klímaváltozás és más fenyegető tényezőkkel szemben.
Az értékek védelme mellett fontos, hogy a környezeti problémákról is beszéljünk. Ezek közé tartozhatnak a helyi gazdaságot, így a mezőgazdaságot és a turizmust érintő környezeti nehézségek, de olyanok is, melyek a lakosok hétköznapjait nehezítik meg. Ezek megoldásával nemcsak egy élhetőbb települést hozhatunk létre, hanem a jövőre nézve is reziliensebbé tehetjük azt.
A közösségi térképezések után pedig a tavasszal akciókat is szervezünk az alkalmakon résztvevő civilek által kiválasztott témakörökben. Ezeket a cselekvéseket részvételi akciókutatásban vizsgálom meg, hogy felmérjem, milyen hatással voltak a környezetünkre, és különösen az aktivistákra, a lakosságra vagy a döntéshozókra.
Közös pont a víz a kiválasztott témákban
A vízzel kapcsolatos problémákat, melyek az eddigi vízgazdálkodási gyakorlatból és a klímaváltozásból erednek, már a saját bőrünkön tapasztaljuk Lakiteleken is. Nem véletlen, hogy térképezős alkalmaink során szinte minden felmerült természeti érték és a környezeti kihívások is kapcsolódtak valamilyen formában a vízhez.
A Tőserdő, a Holt-Tisza, az ártér, az ártéri gazdálkodás és az aszály gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is meghatározó részei az életünknek.
Az összegyűjtött témák közül végül 3 értéket és 3 problémát választottunk ki, melyeket közösen a legfontosabbnak tartottunk.
Természeti értékek
Artézi kút: Lakiteleken korábban több artézi kút is működött, a résztvevők elbeszélése szerint ezeknek nagy részét a falu beépülése során elfojtották. Egy ilyen kút azonban még működik, korábban helyi védettséget is kapott. A beszélgetés során felmerült, hogy érdemes lenne rendbe tenni az kút elhanyagolt környezetét, majd táblát kihelyezni, ami a víz minőségéről, az ártézi kutak történetéről, a vízpazarlás csökkentéséről és a műanyagszennyező palackos ásványvíz elhagyásáról is szólhat.
Szikra csárda: Lakitelek történelmének jelentős helyszíne volt a Szikra Csárda, ami a helyi folklór mellett irodalmi művekben is fennmaradt. A Csárda ma már nem áll, de helyének emlékét még őrzi a helyi történetmesélés. A tőserdei színpad mellett található erdős terület takarítása után egy emléktábla is kihelyezhető a Szikra csárda helyén, ami a történelmi jelentőségre emlékezetet. Az erdőben pedig egy tanösvény kialakításával lehetne bemutatni az ártéri gazdálkodás kulturális hagyományait és ökológiai értékét.
Különleges fák: A térképezés során több olyan értékes növény, főleg matuzsálem fák merültek fel, melyek nagy jelentőséggel bírnak a helyiek számára. A Tőserdő közepén áll például egy óriás tölgy, amit csak 6 ember tudott átölelni egy kutató túra során. Rajta kívül más értékes és védendő növények és állatok (például őshonos madárfajok fészkei) is felkerülhetek egy adatbázisba. Ezzel erősíthető a természettel való kapcsolatunk, ami a fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdre is hatással lehet.
Környezeti problémák
Szúnyoghelyzet: Az ártér közelsége, a Tőserdei Holt-Tisza és a mocsaras-lápos területek segítik a szúnyogok szaporodását. A nyári időszakban többször is invázióval kell megküzdenie a lakosságnak, ami minden évben beszédtéma. A szúnyoggyérítés viszont ökológiai problémát jelent, a vegyszerek más rovarokra, beporzókra is károsak. Ezért lenne fontos olyan megoldás a szúnyoghelyzetre, ami csökkenti ugyan az inváziót, de káros vegyszerek nélkül. Lehet ez egy biológiai megoldás, de arról is szó volt, hogy a más élőkényekkel való együttélést is tanulnunk kellene. A szúnyogok ellen pedig a legjobb megoldás a természetes elfogyasztóik, így a fecskék, békák és denevérek támogatása lehet.
Talajdegradáció: Folyamatosan romlik a talajaink állapota, ami komoly ökológiai kihívások elé fogja állítani a jövő nemzedékét. A problémát Lakitelek Önkormányzata is felismerte: konzorciumvezetőként vesznek részt egy Európai Uniós kutatási projektben, ahol a helyiekkel közösen indult program a talaj védelmére. Szintén felmerült a beszélgetésben a zöld zsákok kérdése, melyekben a szerves anyag kikerül a település anyagkörforgásából. Ezért fogalmazódott meg, hogy közösségi komposztáláson keresztül kellene megmutatni, mennyire értékes ez a szerves anyag, és miért fontos, hogy helyben tartsuk a műanyagzsákos elszállítás helyett.
Aszály és elsivatagosodás: Végül az aszály kérdéséről is sokat beszéltek a résztvevők. Az egyik megoldási lehetőség a vízmegtartás, melyre nagyobb léptékben a tájgazdálkodás (például a tőserdei ártéri erdő és ártéri rétek, legelők), kisebb léptékben pedig az esőkertek jelenthetnek megoldást. A nagyobb esőzések után problémát jelent több utcában is, hogy nehezen járhatóak az utak, egy esőkert viszont erre is jelenthetne megoldást.
A szúnyogok elleni szövetségesekkel kezdünk
A térképezés során kiválasztottunk három olyan témát, amire tavasszal programot és akciót szervezünk.
Ehhez kapcsoljuk hozzá a Gondolatszikrák beszélgetős sorozatunk harmadik évadának következő három alkalmát is, hogy az energiákat egy irányba tudjuk fordítani a közös siker érdekében.
Az alábbi eseményekkel készülünk:
Március 7-én a vízből kikelő szúnyogokat vesszük célba, mégpedig fecskékkel, denevérekkel és békákkal szövetségben. Arról lesz szó, hogyan lehet természetalapú megoldásokkal tenni a szúnyog ellen, hogy kiválthatók legyenek az ökológiailag káros kémiai vegyszerek.
Március 21-én a talaj és a víz kapcsolatáról beszélgetünk. Előbb a Színeskert klímamegoldásaról tanulunk 15 órától, majd 16:30-tól panelbeszélgetésen lesz szó arról, hogyan működhet vízmegtartó közegként a talaj, akár a saját kertünkben vagy a településünkön is. Ez az esemény a Corvinus Egyetemen futó, a Corvinus Science Shop által szervezett LOESS - Talajegészség az oktatásban kutatási projektnek is része lesz.
Március 29-én pedig a Szikra csárda kulturális örökségét tárjuk fel, rendbe tesszük a csárda egykori helyét és környezetét, terveink szerint emléktáblát is kihelyezünk, majd az ártérhez kapcsolódó hagyományos gazdálkodásról is szó lesz, ami a klímaváltozás kapcsán is fontos mintaként szolgálhat.
A cselekvés itt nem áll meg
A programokról folyamatosan jelentkezünk majd további részletekkel és beszámolókkal, de emellett is készülünk cikkekkel a témához kapcsolódóan. A térképezés során kiválasztott többi kérdést sem felejtjük el, ezeket majd egy későbbi alkalommal fogjuk feldolgozni. A kutatás felmérő részére áprilisban kerül sor, első eredményekkel pedig májusban jelentkezünk. Szintén ekkorra készül el az online térkép is a gyűjtött impulzusokkal, amihez bárki hozzáadhatja majd saját meglátásait is.
Mindenkit szeretettel várunk az eseményeken, tegyünk együtt az élhetőbb és fenntarthatóbb jövőnkért!
*Az "Autonóm civil közösségek a fenntarthatóbb településekért - Kritikai térképezés és részvételi akciókutatás Lakiteleken" című kutatásom az Ökotárs Alapítvány által hallgatók számára kiírt, Foltányi Zsuzsa Emlékösztöndíj keretében valósítom meg.
Comments