Téli meditációk - Milyen tőserdei varázslatok rejtőznek a vastag hótakaró alatt?
- Kovács Máté

- jan. 12.
- 3 perc olvasás
Csodás élményben volt része a hétvégén azoknak, akik a Tőserdőbe látogattak. A Tőserdő Lelke túráján Lendvai Edit és Borda Balázs vezetésével a természet újabb különleges arcát fedezték fel a résztvevők.

A Tőserdő mindig tud újat mutatni. Az arany-fehérbe öltözött ágak megmutatták a fák rejtett struktúráit, a hűvös oldalon pedig mohák és zuzmóközösségek takarták be az ágakat.
A csendes téli tájat hihetnénk kihaltnak is, de az élet újra és újra jelzi, hogy jelen van, nem ment ő sehová.
A hóban mindenfelé állatok nyomait fedeztük fel: őzek, rókák, mókusok, vidrák, talán hódok is korábbi jelenlétüket hagyták a friss takarón. A part alámosott részein pedig bejáratnak tűnő helyek is voltak: talán a talpunk alatt is rejtőztek épp élőlénytársaink.
A csuszkák, cinkék, rigók, őszapók hol dallamaikkal, hol röptükkel látogattak meg minket. Fentebb ölyvek és vércsék pásztázták a fehérséget. A partról fekete harhály rebbent fel, a híd lábánál pedig szürke gém őrizte a vastagodó jégtakaró melletti léket. Fontos vadászterület lehetett ez most neki, még az emberek közelsége sem tántorította el.
Bár az erdő egy része talán valóban "alszik" ilyenkor, egy másik része nagyon is él.
Ez az élet pedig télen is mindent behálóz, még ha elsőre nehezen vesszük is ezt észre.
Ezért igazán jó alkalom a január a csendes túrázásra, mert lelassulva újra észrevehetjük a varázslatokat, melyek mindig ott voltak körülöttünk.
Magányos reflexió: a tőserdei híd lábánál szürke gém őrizte a befagyott Holt-Tiszán található kevés lék egyikét. Vadászterületének megtartása annyira fontos lehetett, hogy még az emberek közelsége sem zavarta őt. Így aztán minden szögből megcsodálhatták azok, akik észrevették a csónakok között.
Függőleges folyódelták: Az öreg tölgyfák minden évszakban lenyűgöző látványt nyújtanak. Télen lomb hiányában a törzs és az ágak struktúrája is megcsodálható. Ezúttal a napfény által arany-fehérre varázsolt hóréteg külön kiemelte a karokat és elágazásokat. Mintha csak egy folyódelta élő szövetét vizsgálnánk madártávlatból: a fák szövetében ugyanúgy víz áramlik, akárcsak a folyók medrében, még ha ez kívülről nem is látható.
Erdő és ég határán: a Tőserdő számtalan madárfajnak ad otthont, melynek természetes és ember alkotta formáit egyaránt mutatja az első kép. Mások a magasság urai a téli időszakban is: bár a távolság miatt nehezen azonosítható, valószínűleg egerészölyv pásztázza a képen a hófehér takarót. Máshol vörös vércsével és rétihéjával is találkoztunk.
Arany-fehér Fényerdő: a hózáporos napok után vasárnap a nap is előbújt, sugaraival pedig méginkább kiemelte a táj fehérségét. Kiváló alkalom volt ez egy évindító erdei sétára, ahol az arany-fehér színek mellett a hó friss illata és talpunk alatti csendes ropogása más érzékszerveinkre is meditatív hatással volt.
Sarki expedíció: a Sulymos-tó melletti kilátóról készült képeken a tó (helye), valamint a másodikon a tiszaalpári templom távoli tornya látható. A rét mindig kicsit más hangulatot ad, mint az erdő, és ez ezúttal sem volt másként. Kilépve most is lenyűgözte az embert a hirtelen elé táruló tisztás, a kilátó felé baktatva azonban a feltámadó szél már inkább egy sarkvidéki expedíció izgalmas érzetét kölcsönözte a sétának, bokáig süppedő hóban.
Elmélyült szárnyalás: ha már mély és süppedő hó, a hóangyalkészítés sem maradhatott ki a programból. A csillogó hószemcsék pedig valóban angyali hatást adtak hozzá a látványhoz. Na meg persze olyanok is voltak, akiknek most jól jött a kellő magasság ahhoz, hogy kinézhessenek a takaró alól.
Összefonódó közösségek: bár a téli erdő első ránézésre alvónak, élettelennek tűnhet, valójában tele van élettel. Sőt, egyes közösségek annyira szívóssá váltak, hogy még a legnagyobb fagyoknak is remekül ellenállnak. A mohák és zuzmók a fehér hóval kontrasztba állítva örök fotótémát jelentenek. Utóbbiak ráadásul a békés együttélés és kölcsönös egymásrautaltság mintapéldái is: a zuzmó egy szimbiotikus szervezet, amely egy gombafonal és egy fotoszintetizáló partner (egysejtű zöldmoszat vagy cianobaktérium) szoros együttéléséből jön létre. De erről a varázslatról majd egy másik cikkünkben írunk.













































Hozzászólások