A sokszínűség a természetben és az emberi közösségekben is kulcskérdés

Képeken az I. Szikramag Civil Piknik, ami egyben a Gondolatszikrák sorozatunk harmadik évadának folytatása is volt egyben. 🌿✨🌼

A sokszínűség és a biodiverzitás volt beszélgetős soeozatunk 3. évadának 6. témája, amihez rövid tőserdei túrát szerveztünk. A part menti ösvényen megfigyeltük a víz és az erdő találkozását, a peremterületeken élő növények, állatok és gombák sokszínűségét.

Szó volt a hódok megosztó szerepéről, akik az esetleges bosszúságok ellenére valójában fontos részei az ökológiai rendszernek.

Beszélgettünk az erdőben megjelenő inváziós fajokról, melyekkel egyre nehezebb felvenni a küzdelmet, jelenlétük pedig talán nem is számolható fel már teljesen. Megtanulhatjuk viszont, hogyan éljünk velük együtt. Például természetalapú megoldásokkal kordában tartva a szaporodásukat, amire a legeltetés a réten jó gyakorlat lehet.

Elnéztünk a Sulymos-tó kilátójához is, ahol az ártéri rétek életközösségeit figyelhettük meg. A tóban már most, tavasszal is alig van víz, ami elég aggasztó jele az aszálynak.

Szóba került a vízpótlás, de méginkább a vízmegtartás témaköre, ami a jövőnk szempontból kulcskérdés lesz az Alföldön.

Ehhez széleskörű civil összefogásra lesz szükség, ahol mindenkinek van szerepe.

A pikniken az erdőben látottak mellett társadalmi kérdésekről is beszélgettünk. Ahogy az erdőben is szerepe van minden fajnak, úgy a közösségeinkben is mindenki egyformán értékes.

Embertársaink és közösségeink diverzitásának megbecsülése elengedhetetlen ahhoz, hogy erős és ellenálló társadalmi hálót hozzunk létre.

Szóba került a neurodiverzitással élők vagy a társadalom peremére szorult emberek, közösségek védelme, elfogadása is. A permakultúra egyik alapelve, hogy becsüljük meg a peremterületeket, mert itt találjuk a legnagyobb diverzitást.

Nincs ez másként a társadalomban sem: a kirekesztett, "elrejtett" közösségekben valójában elképesztően sok érték és építő energia rejlik, akik nélkül nem lehet egészséges a társadalmunk sem.

Gyűlöletre és kirekesztésre nem épülhet egészséges közösség, enélkül pedig a civilizációnk sem lesz sokáig fenntartható. Nagy szükség van arra, hogy empátiával és megértéssel forduljunk egymás felé, tanuljunk egymástól és elkezdjünk beszélgetni - akár megosztó témákról is.

A piknik során nagyon sok közös pontot találtunk, amin a jövőben közösen is tudunk dolgozni. A kihívásaink sok helyen fednek át, a megoldásban pedig a közös gondolkodás és az energiák összekapcsolása fontos lehet. Nagy öröm, hogy a lakiteleki résztvevők mellett Tiszaalpárról és Tiszakécskéről is csatlakoztak hozzánk, így már nagyobb léptékben tudjuk építeni a helyi civil szövetségünket.

Ahogy a természetben minden mindennel összekapcsolódik, úgy kapcsolódunk mi, emberek is egymáshoz a társadalomban.

Az elsőre talán furcsának tűnő, a sorból kilógó, az átlagtól eltérő élőlényekről és emberekről is lépten nyomon kiderül, hogy kulcsszerepet játszanak a saját rendszerük, közösségük működésében.

A természetben minden decentralizált, a döntéshozatal pedig széles részvétellel történik. Minden folyamat önszerveződő, és talán a társadalmunknak is a természet mintájára kellene szerveződnie. Alulról építkezve, elfogadó és összetartó, a diverzitást és a sokszínűséget megbecsülő közösségekkel, majd velük hálózatot képezve egy megtartó társadalmat építve.

Ez a társadalom pedig elválaszthatatlanul ágyazódik be a természeti rendszerekbe is, valójában maga is a természet.

A pikniken abban is megegyeztünk, hogy folytatjuk a beszélgetéseket és a közös építkezést több témakör mentén. A Szikramag pedig egy civil szövetséggé alakul át, ahol minden hangnak és történetnek szeretnénk felületet adni. Gyertek velünk ezen az úton, írjuk közösen Szikra puszta és tágabb környezetének történeteit! ✨