Milyen legyen az új klímatörvény? Beszélgetés vízmegtartásról, erdőkről és hagyományos tudásról Lakiteleken
- Kovács Máté
- 6 nappal ezelőtt
- 6 perc olvasás
Társadalmi vitát szervezünk Magyarország új klímatörvényéről Lakiteleken, a Magyar Természetvédők Szövetsége és 180 további civil szervezet felhívásához csatlakozva.
Vízmegtartásról, az erdők helyzetéről és a hagyományos tudás beépítéséről is szól az az új klímatörvény-koncepció, ami több mint 180 civil szervezet részvételével jött létre, és amit 30 napos társadalmi vitára bocsátottak a kezdeményezők. A javaslat apropója, hogy alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság a 2020-as klímatörvény több elemét, és új, átfogó szabályozás megalkotására kötelezte az Országgyűlést 2026. június 30-ig.
Lakiteleken is csatlakoztunk többen ehhez a társadalmi vitához, ami március 30-ig tart. Március 6-án egy személyes találkozót szervezünk, ahol az MTVSZ alapítója és tiszteletbeli elnöke, Schmuck Erzsébet mutatja be a konepciót és vezeti le a beszélgetést a témáról.
A társadalmi vita jelentősen befolyásolja a klímatörvény-tervezet sorsának alakulását. Fontosnak tartjuk, hogy a lakitelekiek és környékbeliek szempontjai és a helyi problémák is hangsúlyt kapjanak az országos egyeztetés során, ezért szeretettel várjuk a személyes fórumra mindazokat, akik szeretnének csatlakozni a részvételi folyamathoz.
A koncepció három formában érhető el. Minden változat ugyanarra a javaslatra épül, csak a részletezettség tér el:
Közérthető összefoglaló – gyors áttekintés, kulcsüzenetek
Szakmai összefoglaló – fejezetenkénti összefoglalás
Teljes koncepció – részletes szabályozási javaslat
A helyi szervezés három civil szervezet, a lakiteleki Színeskert Alapítvány, a kecskeméti székhelyű, de lakitelekhez is sok szállal kötődő Magyar-Dán Kulturális Egyesület, valamint a Szikramag összefogásával indult el, és Lakitelek Önkormányzata is képviselteti magát az Ökoturisztikai Központban megrendezett beszélgetésen.
Nem csak kibocsátáscsökkentésről szól
Az új klímatörvény nem pusztán az éghajlatváltozással és az ezzel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével foglalkozik, hanem kitér az ökológiai és társadalmi válság más területeire is. A rendszerszintű változáshoz sok különböző szektor együttműködésére van szükség, valamint a klímaváltozás lassítása mellett az alkalmazkodásra is figyelmet kell fordítanunk.
„A javaslat nem csupán kibocsátáscsökkentési célokat rögzít, hanem átfogó kerettörvényként kezeli az éghajlatvédelem rendszerét. Foglalkozik az alkalmazkodással és a klímaváltozás hatásainak ellenálló társadalom kialakításával, a vízgazdálkodás és tájhasználat kérdéseivel, a természeti rendszerek védelmével, az energiaátmenettel, a finanszírozási eszközökkel és a jogi számonkérhetőséggel is”
– hangsúlyozta Koczóh Levente, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője.
A célok három nagy pillér köré szerveződnek: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a szénelnyelő- és tároló kapacitások növelése, megcélozva a klímasemlegesség elérését (legkésőbb 2050-ig); az alkalmazkodás és a reziliencia (rugalmas ellenállóképesség növelése és a várható és váratlan klímahatásokhoz való felkészülés); valamint a természeti rendszerek védelme és helyreállítása (felszínborítás, biodiverzitás, természeti tőke, ökológiai működőképesség).
Az alapelvek között a klasszikus környezetjogi elvek (elővigyázatosság, megelőzés, szennyező fizet) mellett több, a klímaszabályozás szempontjából kulcsfontosságú elv szerepel. Olyanok, mint például a jövő nemzedékek védelme, a visszalépés tilalma, a társadalmi részvétel és információ-nyilvánosság, vagy a méltányos kompenzáció elve és az adat- és tudományalapú döntéshozatal.
Fel kell készíteni az országot a változó éghajlatra
"Magyarország különösen súlyos helyzetben van: a térség gyorsabban melegszik, mint a világ átlaga. Emiatt gyakoribbak és erősebbek a szélsőségek: hosszabb hőhullámok, súlyosabb aszályok, hirtelen árvizek, kiszámíthatatlanabb évszakok várhatók" - olvasható a koncepció három oldalas, rövid és közérthető összefoglalójában.
A mindannapokat is érinti az éghajlatváltozás. Hőségriadós napokon egy melegebb évben 17 százalékkal több haláleset is előfordulhat egy hazai vizsgálat szerint, 2015 nyarán 1740 áldozata volt a hőségnek.
Az aszály is visszatérő valóság. Az elmúlt négy évből háromban az ország területének legalább 70 százalékát sújtotta aszály, ami a Homokhátság szélét, Lakitelek területét is érintette. Ez nemcsak a gazdálkodók gondja: megjelenik az élelmiszerárakban, a vidéki megélhetésben és a családok kiadásaiban is.
A tervezet külön foglalkozik azokkal a területekkel, ahol a klímaváltozás közvetlenül érinti a mindennapokat, ilyen a mezőgazdaság és földhasználat, a vízgazdálkodás, az erdőkezelés, az energiaellátás, az egészségügy, a katasztrófavédelem valamint a települések fenntarthatósága.
A javaslat tehát összekapcsolja a klímavédelmet a táj állapotával, kiemelt figyelemmel a felszínborítottságra. A zöld felszín, legyen az gyep, legelő, cserje vagy erdő, csökkenti a felszín és ezáltal a légkör hőmérsékletét, így önmagában is klímavédelmi hatású. Nem lehet tehát érdemben szembeszállni a klímaválsággal, ha közben eltűnnek a zöldfelületek, romlik a talaj állapota, és csökken a táj vízmegtartó képessége.
A tervezet ezért kimondja, hogy meg kell őrizni az ország biológiailag aktív felszíneit, pótolni kell a zöldfelület-veszteséget, és a földhasználatot a vízmegtartás, a termőföldvédelem és a természetvédelmi szempontok szerint kell alakítani.
Különösen fontos az erdőkezelés szerepe is. Az erdők egyszerre védenek a hőség ellen, segítik a víz megtartását, befolyásolják a vízkörforgást, óvják a talajt és megkötik a szenet. Ehhez olyan erdőgazdálkodásra van szükség, amely a megváltozó éghajlathoz igazodik.
A tudományalapú megoldások mellett külön hivatkozik a koncepció a hagyományos tudásra is. Az alfejezetben a lényeg az, hogy az éghajlatvédelmi átmenet tudásbázisa ne szűküljön le kizárólag technológiai fejlesztésekre. A szabályozás szerint egyaránt szükség van tudományos kutatásra, alkalmazott fejlesztésre, innovációs ökoszisztémára, és a helyi, hagyományos tudásformák beemelésére is.
"A törvény elismeri az informális, hagyományos, közösségi és gyakorlati tudás szerepét az éghajlatvédelemhez kapcsolódóan. Az állam támogatja az alulról jövő, kisléptékű, takarékos, hagyományos gyakorlatokat és innovációkat, különösen azokat, amelyek helyi közösségek, civil szervezetek vagy egyének kezdeményezésére jönnek létre, és hozzájárulnak az alkalmazkodás, a reziliencia vagy a kibocsátáscsökkentés céljaihoz" -
olvasható a tervezetben.
Társadalmi részvételre és aktív cselekvésre van szükség
A törvény akkor ér persze valamit, ha be is tartják. A javaslat éppen ezért nemcsak célokat és intézkedéseket sorol fel, hanem a számonkérés szabályait is rendezi. Említést tesz az állami mulasztások jogi következményeiről, a nagy kibocsátók felelősségéről, a civil szervezetek fellépési lehetőségeiről és a jövő nemzedékek érdekeit védő intézményi ellenőrzésről.
„Nemcsak egy jó koncepcióra van szükség, hanem közös társadalmi akaratra is. Most az a feladat, hogy minél többen kapcsolódjanak be a vitába, csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és együtt érjük el, hogy az Országgyűlés valóban hatékony klímatörvényt fogadjon el. A következő hetekben nyilvános fórumokat és eseményeket szervezünk, szakmai beszélgetéseket tartunk és célzott egyeztetéseket folytatunk különböző szektorok, érdekképviseletek és országos intézmények képviselőivel”
– mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
A társadalmi nyomásra tehát azért van szükség, hogy a törvény valóban elfogadásra kerüljön, és az aktuális kormánytól függetlenül, törésvonalakon felülemelkedve mindenki számára kiemelt ügy legyen. Ráadásul sokkal hatékonyabb is egy olyan szabályozás, amit a társadalom nemcsak külső nyomás miatt, hanem belső elkötelezettségből is magáénak érez. Vagyis az alkalmazkodáshoz kulturális váltásra is szükség van.
A kezdeményezést ismert közéleti szereplők is támogatják. Dr. Litkai Gergely jogász, humorista, a Dumaszínház művészeti vezetője úgy fogalmazott:
„A bolygónk határainak átlépése, így a klímaváltozás is kulturális kérdés, ezért gondolom fontosnak, hogy a kultúra, a humor eszközével érjük el azon határok kitűzését, amelyekkel saját döntésünk alapján maradunk egy élhető bolygó és egy élhető ország polgárai.”
Minden a helyi és országos szint párbeszédén múlik
A társadalmi részvétel persze akkor jelent tényleges változást, ha ez helyi szinten, a tényleges gyakorlatban és együttműködésekben is megjelenik. Ezért tartottuk fontosnak, hogy lakiteleki civilekként is csatlakozzunk a kezdeményezéshez, és részt vegyünk a társadalmi vitában, valamint segítsünk megteremteni a javaslat mögötti civil bázist.
Ez a folyamat nem korlátozódik egyetlen eseményre. A március 6-án tartott társadalmi vitánk a terveink szerint csak az első lépés lesz, ahol a célunk az, hogy jobban megismerjük és megismertessük a koncepciót, és egy mélyebb megértés után a saját, helyi szempontjainkat is beemeljük a diskurzusba. A beszélgetés után egészen március 30-ig bárki beküldheti saját személyes javaslatait az Új klímatörvény honlapján található kérdőív segítségével.
A helyi szövetségépítésről pedig a program második felében fogunk beszélni. Itt arról lesz szó, hogy mi az, amit közös erővel már most is megtehetünk Lakitelek és környékének fenntarthatóságáért. Valamint az is szóba kerül majd, hogyan tegyük rendszeressé a környezet- és természetvédelem iránt elkötelezett helyiek rendszeres találkozását és szerveződését.
Így tehát nemcsak az országos törvényről, hanem tényleges helyi cselekvésekről is beszélgetni fogunk. Ez segít abban, hogy a később remélhetőleg elfogadott törvény már gyakorlatban is működni tudjon, és aktív párbeszéd alakulhasson ki a helyi szerveződési szint és az országos szabályozás között.
Várunk tehát szeretettel mindenkit 2026. március 6-án, 15 órás kezdéssel az Új klímatörvény helyi társadalmi vitáján, a tőserdei Ökoturisztikai Központban. Ha pedig nem tudsz most csatlakozni, bármikor beküldheted javaslataidat az online felületen keresztül. Helyi szerveződéseinkhez való csatlakozáshoz keress minket bátran, bármelyik felületünkön, vagy a szikramag@gmail.com címen.
Újabb közösségi programmal március végén jelentkezünk. 28-án, szombat délután várunk mindenkit egy közösségi ültetésre a Művház előtti parkba, különösen azokat, akik az elmúlt években költöztek Lakitelekre. A célunk, hogy a közös ültetésen keresztül kapcsolatba lépjünk a talajjal és persze egymással is, és ezáltal mind őshonossá váljunk. Így nem csak lakóhelyünk, hanem otthonunk lesz Lakitelek. Az ültetés után magbörze és Őry Barnabás előadása várja az érdeklődőket, érdemes tehát ezt az eseményt is beírni a naptárakba.
Hozzászólások