top of page

Gondolatszikrák a pályaválasztásról: „Nem dől el minden 18 évesen”

A pályaválasztásról, érzelmi és racionális döntésekről, a jövő szakmáiról és élethosszig tartó tanulásról beszélgettünk a negyedik Gondolatszikrákon.

Borítókép és fotók: Parádi Levente


Merre tovább? – ezzel a címmel szerveztünk beszélgetést a pályaválasztásról január végén. A témát Barta József történelem-filozófia szakos középiskolai tanárral, Felföldi-Szűcs Nórával, a Corvinus Egyetem tanszékvezető docensével, Labancz István kémia-földrajz szakos középiskolai tanárral és Madariné Ádám Györgyi középiskolai tanárral, a Kecskeméti Szakképzési Centrum igazgatóhelyettesével jártuk körbe.


A beszélgetés során szó volt gyermekkori álmokról, a döntés szabadságáról, racionális és érzelmi alapú döntésekről, a pályaválasztást kísérő stresszről, de kitértünk arra is, miért nem tragédia az első bukás és hogy a kudarcaink egyben lehetőségek is a folyamatos fejlődésre.


A teljes beszélgetés a cikk végén vagy a Szikramag Facebook-oldalán, ezen a linken érhető el.

A beszélgetést szófelhővel kezdtük. Arra voltunk kíváncsiak, kinek mi jut eszébe a pályaválasztásról.


El lehet helyezkedni abban a szakmában, amiről gyermekként álmodtunk?


A beszélgetés első interaktív részében arra voltunk kíváncsiak, hogy kire igaz az állítás, miszerint „ma is abban a szakmában dolgozom, vagy abban szeretnénk elhelyezkedni, amiről gyermekként álmodtam”.


A közönséget megosztotta ez a kérdés, meghívott vendégeink viszont kivétel nélkül úgy vélekedtek, hogy most is az álomszakmájukban dolgoznak. Abban ugyanakkor már jelentős eltérések voltak, mennyire volt ez az út egyenes a gyermekkori álmok felé.

Még ha úgy is tűnik, hogy minden egy irányba mutat, akkor is kitartásra és folyamatos megerősítésre van szükség ahhoz, hogy ne tántorítson el semmilyen kudarc a kijelölt céltól. Máskor pedig egyáltalán nem biztos, hogy az első választás lesz hosszú távon is a befutó, erre hoztak személyes példákat vendégeink is.

Azt mindannyian kiemelték, hogy soha nem késő váltani, és könnyen lehet, hogy az első választásunk bizonyítja csak be számunkra, hogy mi az a munka, amit semmiképp sem szeretnénk később csinálni.

Nincs olyan munka, amiben mindig minden tökéletes


Gyakran olvasni a közösségi médiában azt az idézetet, miszerint egy napot sem kell dolgoznunk, ha olyan szakmát választunk, amit igazán szeretünk csinálni. Ezzel azonban vendégeink nem értettek egyet.


Az idézet azt sugallja, hogy lehet olyan munkát találni, ami mindenben tökéletes, de ez a legtöbb esetben nincs így. Még a legszerethetőbb munkának is vannak árnyoldalai, nehézségei, melyeket nem feltétlenül szeretünk csinálni, mégis meg kell, mert része a munkának. Az pedig kimondottan illúzióromboló lehet, ha az álomnak hitt szakmában jövünk csak rá, hogy vannak olyan feladatok is, melyek nem nekünk lettek kitalálva, és nincs is olyan munka, amiben minden tökéletes.


Labancz István ezzel kapcsolatban a job shadowing, vagyis „árnyékmunka” módszert hozta fel pozitív példának. A módszer lényege, hogy a diákok eltöltenek bizonyos időt a kiszemelt szakmában dolgozó, tapasztalt személy mellett. A folyamat során nemcsak kiselőadást hallgathatnak a munkáról, hanem mélyebben, őszintén bele is láthatnak abba, miből áll az adott munkakör, mi az, ami nekik is tetszeni fog, és mi lesz az, ami nem a kedvenc feladatuk lesz, ha ezt a pályát választják.


Érzelmekre és racionalitásra egyaránt szükség van a döntés során


Felmerülhet az is, hogy az érzelmi vagy a racionális döntés vezet-e jobb döntéshez, ezeket azonban nem lehet szétválasztani vendégeink szerint, mindkettőre szükség van. Az alapirány, vagyis, hogy mi az, amit igazán szeretünk, jórészt érzelmi alapú döntés lesz. Ezután viszont fontos, hogy a valósággal is vessünk számot, és mérlegeljük az elérhető információkat, például az előző évek ponthatárát egy egyetemi szaknál.


Az információk keresésénél érdemes óvatosnak lenni, mert a számok sok tényezőn múlhatnak, és egyáltalán nem biztos, hogy például az a kezdőfizetés mindenkire igaz lesz, amivel az adott szakot vagy szakmát hirdetik. Ez a személyes képességeinken és rajtunk kívül álló tényezőkön is múlik, de lehetnek olyan szakmák is, ahol a kezdőfizetés ugyan alacsonyabb, később viszont sokkal gyorsabb ütemben növekedhet a kereset az életpályán.


A döntés támogatásában a szülők szerepéről is beszéltek a résztvevők.

Barta József szerint ma egy fiatalnak sokkal szűkebb autonómiája van a döntései során, mert leginkább a szülők és a társadalom elvárásainak szeretne megfelelni, a döntési szabadság pedig emiatt korlátozottá válik.

Ezen úgy lehet változtatni, ha a szülők az elvárások és konkrét irányok meghatározása helyett inkább többet beszélgetnek a gyerekekkel és igyekeznek biztosítani a szükséges információk forrását, de nem helyettük hozzák meg a döntést.


A Gondolatszikrák beszélgetésen ezúttal is többen összejöttünk, de online is sok emberhez jutottunk el.


Nem csak a legjobb egyetemekről lehet sikeres karriert építeni


Bár az önbizalom nagyon fontos a pályaválasztás során, és érdemes mindig egy kicsit magasabbra helyezni azt a bizonyos lécet, az önismeret és a realitás is fontos a résztvevők szerint. Érdemes megjelölni első helyen azt az álomszakot, amit először kinéztünk magunknak, hiszen utólag már elegendő pont esetén is csak egy évvel később tehetjük ezt meg, de jó, ha vannak alternatív terveink is.


A lehetőségek pedig nemcsak a legjobb egyetemeken találhatnak meg. Egy alacsonyabb ponthatárokkal rendelkező egyetemen is sok-sok olyan impulzust kaphat egy hallgató, amiből aztán később sikeres karriert tud építeni, és egy nagyon magasan jegyzett egyetemet is el lehet úgy végezni, hogy közben a diák elszalasztja a lehetőségeket. A lényeg az új dolgokra és a fejlődésre való nyitottságban rejlik, a lehetőségeket magunkon belül kell keresni.


Ha valaki pedig egyetemi szak helyett szakmát választ inkább, az is lehet lehetőségekkel teli döntés. Egyre többször szembesülünk azzal a problémával, hogy nem találunk mesterembert bizonyos feladatokra. Ma ráadásul olyan modern technológiákat kell alkalmazni szinte minden területen, amihez magasan képzett, jó képességű szakemberekre van szükség.


A beszélgetésen a szakmák tanulását, mint lehetséges pályairányt is érintettük.


Az sem törvényszerű, hogy csak gimnáziumból lehet egyetemre menni. Többen választják azt az utat, hogy technikum után megtanulnak egy szakmát, majd kihasználva a többletpontok adta lehetőségeket, csak ezután kezdik el a felsőoktatási szakképzési vagy egyetemi tanulmányokat, akár részmunkaidős, munka melletti duális képzésen.

A nyitottság a gyorsan változó világ miatt is fontos.

Madariné Ádám Györgyi szerint ma az egyik legnagyobb kihívás a pályaválasztás során az, hogy olyan szakmákra kell felkészülni, melyekről jelenleg még azt sem tudjuk, hogy léteznek.

Éppen ezért van szükség arra, hogy olyan készségeket és képességeket sajátítsunk el, amelyekkel erre a változó világra is fel tudunk készülni.


Az érdeklődőket Lendvai Edit és a Művelődési Ház jóvoltából ezúttal is finomságokkal vártuk.


Az első bukás után sem dől össze a világ


Akár pályaválasztásról, akár a jövőre való felkészülésről vagy az első egyetemi évekről beszélünk, az egyik legfontosabb fogalom a reziliencia, vagyis az a képesség, hogy rugalmasan alkalmazkodva megküzdjünk a változással és folyamatosan tanuljunk az akadályok segítségével. Felföldi-Szűcs Nórának egyik személyes missziója, hogy a hallgatók kudarctűrő képességét is erősítse, szerinte ugyanis nagyon sokan félnek ettől, pedig egy-egy kudarc önmagában még semmit nem jelent.


Az első egyetemi év a legtöbb fiatalnak kilépés a komfortzónából, sokszor egy idegen városban a család és baráti védőháló nélkül, amiben szükségszerűen benne lesznek a kudarcélmények is.

Ez arról szól Nóra szerint, hogy tanulunk, benne vagyunk a folyamatban, majd le kell vonnunk a tanulságokat és a szükséges következtetéseket. A tanulási folyamatnak szükségszerű velejárója a zsákutca, az pedig már a tanár feladata, hogy ezen átlendítse a diákot.

A pályaválasztás tehát nem egy pillanatnyi döntés, hanem egy élethosszig tartó tanulási folyamat, melynek során lesznek sikeresebb és kevésbé sikeres döntések is. A pályaválasztás a beszélgetés alapján ott kezdődik, hogy mennyire ismerjük meg önmagunkat, hogyan tudjuk szűrni a körülöttünk lévő információt, de legfőképpen azon múlik, hogyan birkózunk meg a kudarcainkkal és hogy tudunk-e váltani, ha rossz irányba indultunk el. A rossznak tűnő döntésekben is ott van a tapasztalatszerzés és a tanulás lehetősége, amiből épülni lehet.


A teljes beszélgetés itt nézhető vissza:


Hasznos linkek:

Felvi.hu felvételi tájékoztató

Összes szak listája

Képzési szintek

Szakmaválasztó kérdőív

Kecskeméti Szakképzési Centrum

HiSchool pályaválasztási tanácsadás

Konnekt pályaválasztási mentorprogram


Ha ismersz még pályaválasztáshoz kapcsolódó hasznos oldalt, küldd el nekünk üzeneteben Facebookon vagy az elérhetőségeink egyikén, és közzétesszük a cikkben!


203 megtekintés

Kommentare


bottom of page