Szentivánéji kapcsolódás a Nap erejével - Fotóriport egy varázslatos estéről

Szentivánéji ünneppel folytatódott Gondolatszikrák sorozatunk a nyári napfordulón. A CSAK csoport hagyományos eseményéhez csatlakoztunk egy beszélgetéssel, ahol az évkör ajándékai mellett a magyar és dán hagyományokról is szó volt.

Hűsítő koraesti szellő suhant át a réten, amikor megérkeztünk a Tőzegbánya tavak bejáratához június 20-án. Úticélunk egy csodálatos, magányosan álló fekete nyárfa volt a lakiteleki Kisrétben, melynek tövében már évek óta szervez szentivánéji összejövetelt a CSAK csoport.

A hagyományos közösségi programhoz ezúttal mi is csatlakoztunk egy Gondolatszikrák beszélgetéssel, ahol az évkör természeti ajándékairól és a ünnepeken keresztül megélt kapcsolódásról volt szó. A bemutatkozó kör során mindenkinek egy természeti jelenséggel kellett leírnia aktuális hangulatát, ami leginkább a nyárhoz, a napfényhez, a rét halk hangjaihoz, csendjéhez, a levelek suhogához, a kora esti szellőhöz kapcsolódott.

A foglalkozás alatt egy élő évkört alkottunk a résztvevőkkel. Mindenki kedve szerint választhatott ki egy kedvenc hónapot, majd arról beszélgettünk, mit ad nekünk a természet az adott időszakban - legyen szó megfogható dolgokról, például a nyár végi és őszi termésről, vagy lelki-szellemi táplálékról, mint a kora nyár energiájáról vagy a téli időszak elcsendesedéséről.

A célunk az volt, hogy a játékon keresztül elgondolkodjunk azon, hogy minden időszaknak megvan a maga szerepe a természet körforgásában.

Ezeknek a pillanatoknak a megélése, majd továbbadása a közösségeinknek az első lépés lehet abban a folyamatban, ami a természettel való harmonikusabb együttéléshez, az évkör ritmusához való visszataláláshoz vezethet.

Az évkör ünnepei minden kultúrában fontos szerepet töltenek be

A Magyar-Dán Kulturális Egyesület képviseletében Dene Orsolya a nyári napforduló időszakának dán ünnepi szokásairól mesélt az eseményen, ahova egyenesen Dániából is érkeztek vendégeink. A Szentivánéj náluk is fontos esemény, amit Sankt Hans Aften néven Keresztelő Szent Jánoshoz kötnek, és minden évben június 23-án tartanak.

Az ünnep pogány gyökerű, de keresztény hagyományokkal is összefonódott, és az év egyik legjellegzetesebb dán eseményének számít.

Az ünnep középpontjában nagy közösségi máglyák állnak, amelyeket a tengerparton, parkokban vagy városközpontokban állítanak fel. A máglya mérete az azt állító közösség méretét is jelképezi - vannak, akik családi körben állítanak kisebb máglyát, de szomszédsági vagy városi szinten is nagy ünnepségeket is tartanak.

A máglyák tetejére gyakran egy boszorkánybábut (dánul: heks) helyeznek, amely a régi babonák szerint a rosszat vagy a gonoszt jelképezi. A máglya elégetése szimbolikusan a gonosz elűzését jelenti. Érdekesség, hogy a bábuba olyan tárgyakat is helyeznek, melyek a tűz hatására sípolni kezdenek, így a látvány mellett hanggal is jelképezik a gonosz szellemek távozását.

A Sankt Hans Aften egyszerre jelent természetközeli élményt és közösségi ünnepet Dániában, melynek fontos része a közös éneklés is.

Az emberek gyakran eléneklik a híres „Midsommervisen” (Nyári napforduló dal) című dalt, amit a Kisrétben Dániából érkező vendégeink, Ellen és Torben Baek-Soerensen is előadtak nekünk. Ők a Magyar-Dán Kulturális Egyesület dániai testvéregyesületének, a Dansk-Ungarsk Venskabsforening-nek vezetői, erről a partnerségről ebben a cikkünkben írtunk.

Mágikus erejű gyógynövények éjjele

A magyar szentivánéji hagyományok különleges, misztikus eseményként élnek a néphagyományban. A dánokhoz hasonlóan tűzgyújtás az egyik legfontosabb rituálé nálunk is. A máglyák mellett a fiatalok gyakran kézen fogva ugrálták át a tüzet, ami a tisztulást, bátorságot, szerelmet szimbolizálta. Úgy tartották, hogy aki tiszta szívvel ugrik át a tűzön, annak teljesül egy kívánsága.

A tűz mellett a gyógynövények is fontos szerepet kapnak.

A Szent Iván éjjele előtt csokorba gyűjtött növényeknek gyógyító erőt tulajdonítottak, és a hiedelem szerint védelmet nyújtottak a gonosz szellemek ellen.

Úgy tartották, hogy ilyenkor megnövekszik a természetfeletti lények aktivitása. Éppen ezért gyógynövényeket és virágokat gyűjtöttek, mint például a Szent János füve (orbáncfű), a kamilla, a rozmaring, a menta, a körömvirág, a levendula, a zsálya, a hársfavirág, a cickafark, az üröm és a bodza, ami éppen akkor fellelhető volt.

A csokrot gyakran megszentelték a Szent Iván-napi tűz füstjével, vagy a templomban pap szentelte meg. Ezt követően a házra akasztották fel, ami védelmet nyújtott a gonosz szellemek ellen, és szerencsét hozott a ház lakóinak. Néhány helyen a csokrot az istállóban is elhelyezték, hogy a jószágokat védjék vele, és gyakran a következő Szent Iván-éjszakáig őrizték.

A szentivánéj a szerelem, termékenység és bőség varázslatos éjszakája volt. A lányok például növényeket tettek a párnájuk alá, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük. Szentivánéj tehát a magyar hagyományban is a fény, az életöröm, a természet és a szerelem ünnepe, sokszínű, mágikus hangulattal.

Gyógynövényekkel és örömdobokkal zárult az este

A hagyományokhoz hűen a gyógynövénygyűjtés ezúttal sem maradhatott el. A hagyományokról és a növények erejéről Lendvai Edit mesélt a résztvevőknek, majd a Kisrétben és a CSAK Műhelyhez vezető úton kereshetett mindenki varázslatos füveket. A Műhelyhez visszaérve pedig már zsíroskenyér és limonádé várta az érdeklődőket.

Az est folyamán a CSAK Csoport tagjai, Pongrácz Márta, Dósa-Győrfi Zsuzsanna és Lendvai Edit szervezésében egy igazi spirituális élményben is részünk lehetett. A Műhely udvarán rakott tűzön gyógynövényeket tisztítottunk meg füstöléssel, Szente-Varga Pál és Szente-Mezei Hajnal pedig örömdobolással, valamint hagyományos és spirituális énekekkel hoztak ünnepi hangulatot nekünk.

A tűzbe dobott fűszál vagy ág az elengedést szimbolizálta, melynek során valami olyan dologra kellett gondolni, amit elengedni szeretnénk. A füstbe tartott gyógynövények pedig megtisztultak a szellemek által és védelmezővé váltak a hiedelem szerint. Zárásként a tüzet körbe is állták a résztvevők, és egy közös énekkel erősítették meg kapcsolatukat önmagukkal, egymással, a szellemvilággal, a természettel vagy Istennel - ki-ki a maga hite szerint.

A lélekemelő és természetközeli beszélgetések, a mágikus gyógynövények, a nyári nap ereje és a naplemente szépsége, a közös éneklés, a tűz megtisztító hatása pedig reményeink szerint nemcsak önmagunk, hanem közösségeink számára is megtartó és gyógyító erővel bírnak a jelenben és a jövőben is.

Borítókép: Csertő Gyula

További fotók: Csertő Gyula, Kovács Máté

A magyar és dán hagyományokkal kapcsolatban közreműködtek: Lendvai Edit, Dene Orsolya

A programról hangulatvideót is készítettünk, ami itt érhető el:

https://www.facebook.com/share/r/18xyskQCeZ/