A komfortzónából való kimozdulás a pályaválasztásban is segíthet
A pályaválasztás és a karriertervezés, majd az Erasmus+ és a komfortzónából való kimozdulás volt a Gondolatszikrák első két részének témája, erről írtunk beszámolót.
Borítókép: A második beszélgetésen Bende Anna tartott workshopot az Erasmus+ programmal kapcsolatban.
Lehet-e pontosan tudni előre, hogy merre vezet az utunk a pályánk során? Ezzel a felvetéssel indult az évad első Gondolatszikrák beszélgetése, ahol a pályaválasztást és a karriertervezést jártuk körbe szakértőkkel és a közönséggel közösen.
A kérdés persze nem olyan egyszerű, hogy igennel vagy nemmel lehetne rá válaszolni. A résztvevők leginkább a pontosan szót emelték ki: egyetértés volt abban, hogy pontosan nem lehet előre látni mindent, ami a jövőben történik, bizonyos mértékig viszont érdemes gondolkodni azon, hol látjuk magunkat öt vagy tíz év múlva, mert ez segíti a gondolkodásunk a jövőről.
A karriertervezés viszont nem arról szól, hogy minden lépésről pontos tervvel kell rendelkeznünk. Ez irreális elvárás, ami sok stresszel jár a fiatalok számára, ezért érdemes megértéssel fordulni a bizonytalanság felé is.
Nem lehet elvárni, hogy valaki a középiskola után pontos és egyértelmű jövőképpel rendelkezzen, azzal pedig semmi baj nincs, ha valaki több területen is kipróbálja magát, vagy éppen a pályája közben vált irányt.
Persze ellenpélda is akad, a szakértők szerint vannak olyan diákok is, akik már nagyon korán eldöntik, merre szeretnének tanulni az érettségi után, ez is egy lehetséges út a sok közül.
Az irányváltással kapcsolatban felmerült a kockázatvállalás kérdése is. A túlzott kockázatkerülés olyan lehetőségeket rejt el, ami esetleg segíthetne egy testhezállóbb út megtalálásában. Ezek között van például a vállalkozás is, amire ma kevés egyetemista gondol, mint lehetséges jövőbeni karriercél. A kockázatkerülés mellett szerepet játszik ebben a nagyvállalatok által nyújtott biztos karrier és a vállalkozási ismeretek hiánya is.
Az első beszélgetésen Labancz István, Felföldi-Szűcs Nóra, Kósa András Csaba (Oki) és Borda Balázs voltak meghívott vendégeink.
Nincs előre megírt megoldás, de minden próbálkozásból lehet tanulni
A megoldás rendszerinten egy projektalapú, a lehetőségeket a gyakorlatban is megmutató oktatási elv lehet a résztvevők szerint. Ezekben a projektekben kipróbálhatják magukat a fiatalok, megvalósíthatnak például egy saját ötletet úgy, hogy nem kell még megélhetési kockázatokkal számolniuk. Ezt a szabadságot és önállóságot erősíti az egyetemi rendszer is, ahol már szabadabban tudják összeállítani az órarendet a hallgatók, a szabadon választható tárgyakkal pedig olyan területet is kipróbálhatnak, ami nem, vagy csak részben kapcsolódik a választott szakhoz.
A jelenlegi adottságok mellett is vannak lehetőségek arra, hogy különböző területen próbáljuk ki magunkat. A résztvevők szerint az ötvenórás iskolai közösségi szolgálat például egy jó eszköz lehet arra, hogy a diákok betekinthessenek egy-egy terület működésébe, így megtapasztalhatják, hogy az valóban érdekli-e őket, vagy esetleg valami miatt mégsem nekik való az a munka. Érdemes tehát akár a pályaválasztásra is gondolni a közösségi szolgálatos hely választásánál.
Ilyen eszköz lehet továbbá az egyetemi tanulmányok során felvett szabadon választható tárgy, egy egyetemi diákszervezetben vagy bármilyen más közösségben való részvétel, de akár egyetemen kívüli program vagy valamilyen civil szervezetnél végzett önkéntesség is.
Ezeken keresztül olyan lehetőségek nyílhatnak meg, illetve saját magunkról is olyan új ismereteket szerezhetünk, melyek később segíthetnek a döntésben vagy új utakat nyithatnak meg előttünk.
Ha pedig sikerül kilépnünk a munkaerőpiacra, az sem jelenti azt, hogy az utunk kőbe lett vésve. Sokszor éppen ezek az első munkatapasztalatok segítenek felismerni, hogy mi az, amit semmiképp sem szeretnénk csinálni a jövőben. Ilyenkor érdemes átgondolni, milyen lehetőségeink vannak a váltásra. Ezek persze élethelyzettől függően korlátozottak lehetnek, olykor átképzésre is szükség van, a jövő kihívásaihoz való folyamatos alkalmazkodás viszont elengedhetetlen készség lesz az egyre gyorsabban változó világban.
A beszélgetések során fontos volt az interaktivitás, bárki hozzászólhatott a témához
A komfortzónából való kilépés eszköze az Erasmus+ is lehet
A kihívást jelentő helyzetek persze a komfortzónából való kilépéssel járnak, ami egyrészt segíthet a tanulásban, de a pánikzónába is lökhet minket. Erről már a második Gondolatszikrák beszélgetésen volt szó, ahol Bende Anna tartott workshopot az Erasmus+ programban elérhető lehetőségekről és saját tapasztalatairól.
Az Erasmus+ az Európai Unió által támogatott program, amely az oktatás, az önképzés, a fiatalok és a sport területén működik. Az Erasmus+ program célja az országok, nemzetek közötti együttműködés és mobilitás támogatása Európában és azon túl. A program során rövidebb, 1-2 hetes és hosszabb, akár fél vagy egyéves projektben is részt vehetnek a fiatalok Európa számos pontján.
Az Ifjúsági csere és a Tréningek rövidebb távra szólnak, a jelentkezéshez pedig csak egy motivációs kérdőívet kell kitöltenünk. A DiscoverEU program csak 18 éveseknek szól, ahol Európában felhasználható, ingyenes vonatbérletet igényelhetnek a fiatalok a kontinens felfedezésére. A tanulói/hallgatói mobilitás pedig az oktatási intézményen keresztül történik, ennek feltételeiről az intézményünknél érdemes érdeklődni. Emellett részt vehetünk önkéntes programban és szolidaritási projektet is szervezhetünk, ezeket az Európai Szolidaritási Testület támogatja.
Egy erasmusos tréningen vett részt Anna is, amiről a Művházban szervezett workshopon is beszámolt. "Nagyon örültem, hogy a csehországi tréningen szerzett élményeimről mesélve megtarthattam a workshopot a Gondolatszikrák keretein belül. Bevallom, kicsit izgultam előtte. Tudok majd érdekes információkkal szolgálni? Elég hiteles leszek? Beengedhetem a résztvevőket a saját világomba és beszélhetek nyíltan a félelmeimről? Bátorítólag fog hatni az, amit mondok, vagy inkább elbizonytalanítom a résztvevőket?" - mondja arról, hogyan élte meg felkészülést.
Ezek olyan félelmek voltak, melyeket éppen a workshop megtartásával tudott legyőzni.
"Ahogy láttam, és a visszajelzések is ezt igazolják, hogy jól érezte magát mindenki és meg tudott nyílni. Nagyon családias hangulatban telt az egész esemény. Én is élveztem nagyon ezt az estét és úgy gondolom, fontos témákat jártunk körbe, nagyon hasznos volt beszélgetni ezekről" - mondja Anna.
Ahogy a csehországi tréningen való részvétel, úgy a workshop megtartása is a komfortzónából való kilépés volt Anna számára, ami új dolgokat tanított neki. Közben viszont azt is hangsúlyozta a beszélgetés során, hogy önmagunkkal szemben is empatikusnak kell maradnunk. Nem lehet rögtön minden félelmet leküzdeni, mert ez könnyen a pánikzónába lökhet minket, főleg, ha ezekhez a félelmekhez mélyebb okok is kapcsolódnak. Fontos elfogadnunk önmagunkat, és szeretettel, megértéssel fordulni a nehézségeink iránt is, ez kell ugyanis ahhoz, hogy folyamatosan, lépésről-lépésre tudjunk megküzdeni a kihívásokkal.
Ha pedig úgy érezzük, hogy a nehézségekkel egyedül nem tudunk megküzdeni, fontos, hogy segítséget kérjünk akár a családunktól, a barátainktól, de leginkább egy szakembertől, aki szakmailag is megalapozott támogatást tud nyújtani számunkra.
A jövőre való felkészülésben pedig nincs tökéletes recept, mert sok olyan változás zajlik most is a világban, aminek a következményeit még nem láthatjuk előre. Érdemes minél több területet kipróbálni ahhoz, hogy megtapasztaljuk, mi az, ami működik, és mi az, amit inkább érdemes elengednünk. Éppen ezért a tudatos megküzdés a legfontosabb, melynek elengedhetetlen elemei a kipróbálás, a tapasztalatok értékelése, a folyamatos visszacsatolás és az élethosszig tartó tanulás is.
A Gondolatszikrák jövőre is folytatódik
A beszámolóban nem lehet visszaadni mindent, ami két, másfél-kétórás beszélgetésen elhangzott, így mi is inkább arra törekedtünk, hogy a benyomásokról írjunk. Ha valaki kedvet kapott a beszélgetésekhez, jövőre is szeretettel várjuk programjainkon, erről leghamarabb Facebook-oldalunkon adunk hírt.
A beszélgetések mellett izgalmas aktivitásokkal, valamint az aktuális témához tervezett finomságokkal is készülünk, melyet ezúton is nagyon köszönünk Lendvai Editnek. A helyszín biztosítását és a lebonyolításban való segítséget pedig köszönjük a Művelődési Ház munkatársainak.
Találkozzunk jövőre is a Gondolatszikrákon, gondolkodjunk közösen!
