top of page
Szerző képeKovács Máté

Érvek a zöld zsák ellen: miért jó, ha a kertben marad a falevél?

Az ősszel lehulló falevél nem ellenség, hanem tápanyagban gazdag kincs, melyre a növényeknek és az állatoknak is szüksége van. Mi legyen vele akkor a kertben? Ezt foglaltuk össze közösségi cikkünkben, melyhez többen is küldtetek nekünk fotókat és történeteket.

A novemberi fagyokkal az őszi lombhullás és magasabb fokozatba kapcsolt, egyre több lombkorona válik kopasszá. Ezzel párhuzamosan pedig a földön is változás történik: színes lombszőnyeg jelenik meg a fák alatt, a menedéket kereső sünök legnagyobb örömére.

Mi a színekben gyönyörködünk, nekik más jelenti az "örömet". Az avar, az összehordott rakások és a rőzsekupac remek rejtekhelyet biztosítanak számukra a téli hibernáció időszakára. Többen is írtátok, hogy a csendes, éjjel aktív lakótársaink egy ideje már nem jelentek meg. "A süni családok körülbelül 2-3 hete bekuckóztak már. Nem jönnek enni a cicákhoz" - írja Kovács Margit saját tapasztalatairól a LakiTERRA csoportban közzétett felhívásunkra, ahol egy közösségi cikkírást indítottunk el.

Meglehet, hogy már nálunk is bekuckózták magukat valahol, talán épp egy általunk a kertben felejtett rakás alatt.

A sündisznóknak szükségük van erre, mivel téli álmot alszanak. Bár az is igaz, hogy a klímaváltozás ebben is változást hozhat: elsősorban a táplálék hiánya és az energiatakarékosság volt eddig az ok, de az enyhe telek miatt egyre később is találkozhatunk velük aktivitás közben.

A Színeskert sünimenedékei Szelesné Kása Ilona fotóin.

A saját kertünkben is tehetünk azért, hogy legyen hol elbújniuk a téli időszakban. "A technika és tervezés órán már több sün-búvóhelyet építettünk falevél, ág felhasználásával a felsős diákokkal a SzínesKertben. Olyan lelkesedéssel készítették őket, ami bizonyossá teszi, többségük otthon is fog építeni ilyet" - írja Szelesné Kása Ilona ökoművésztanár, a lakiteleki Színeskert létrehozója a diákokkal közös cselekvésükről.

A sünök nemcsak azért fontosak, mert régóta kedves és aranyos lakótársaink a kertben, hanem mert fontos részei is az ökológiai rendszernek. Például az étlapján kiemelt helyen szerepelnek a puhatestűek, így a csigák is, de más kártevőket is szívesen fogyasztanak. Fontos szerepük lehet tehát a kertünk természetes védelmi mechanizmusaiban is.

A sünik jól alkalmazkodtak az ember közelségéhez, akár a macskákkal is jól kijönnek. Igaz, inkább az eledelük miatt, amire szívesen rájárnak - akár a cicaházakba is. Fotó: Kovács Margit

Az avar nemcsak menedék, hanem tápanyag is a növényeknek

"Fontos tudni, hogy minden ilyen zsák avarnak a kertünkből való elküldésével a kertünk talajából exportálunk egy jó adag szerves tápanyagot, ezzel lassan de biztosan lepusztítjuk a kertünk talaját!" - írta egy korábbi bejegyzésében Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, amit szintén a LakiTERRA csoportban tett felhívásunkra osztott meg Kovács Renáta.

Itt kanyarodunk rá arra az üzenetre is, hogy a lehulló lomb és a kertben keletkező más szerves anyagok (páldául ágak, elszáradt virágok) kulcsszerepet játszanak a talajaink egészségének szempontjából is, ami a LakiTERRA kutatási projekt fontos célkitűzései közé tartozik.

A tápanyagokban gazdag szerves anyag ugyanis idővel lebomlik a lebontó szervezetek, így a baktériumok, gombák, talajlakó rovarok vagy puhatestűek munkájának köszönhetően, a tápanyagot pedig a talajból ismét felvehetik a növényeink.

Ha ezt a természetes körforgást megbontjuk, és a tápanyagot zöld zsákok formájában kivesszük a rendszerből, az idővel hiányozni fog onnan.

A legjobb tehát az, ha a levelek a kertben maradnak, az elhelyezésnek pedig több módja is lehet. A legegyszerűbb, ha minden marad ott, ahová a természet eljuttatta azt, például a fákról lehulló levelek a saját "anyafáik" alatt, így tápanyagban gazdag talajon növekedhet tovább.

A fiatal csemetéket segíthetjük azzal, hogy összegyűjtjük nekik a nagyobb fákról lehulló leveleket. Ez nemcsak a tápanyagutánpótlásban segít, hanem takarja is a talajt, így az kevésbé szárad ki nyáron vagy fagy meg télen, és a gyomok ellen is hatékony módszer.

Pongrácz Márta fotói a csemeték köré gyűjtött levelekről.

Ha az otthagyásra nincs lehetőségünk és összegyűjtjük a leveleket valamilyen okból, akkor sem érdemes zöld zsák után nyúlni. Fel is használhatjuk azt a konyhakertben vagy virágoskertben, ahol mulcsozással nemcsak tápanyaggal segítjük a növényeket, hanem a gyomnövények ellen is tehetünk. Így magunkat is kíméljük, hiszen elfelejthetjük a kapálást és a talajforgatást, ami egyébként sem tesz jót a talajainknak.

Érdemes ilyenkor ősszel vastagon ráhordani a kertre a levélkupacot, az elszáradt, elfagyott növényeket pedig nyugodtan hagyhatjuk is alatta. A télen ezek lebomlanak, így szintén tápanyaggá válnak, a talajban maradó gyökerek mellett és helyén pedig olyan pórusok maradnak, melyek kiválóak lesznek a vízfelvétel hatékonyságának növelésében.

Saját fotók 2022-ből, ahol jól látható a mulcsozás hatása a talajon és a termésen is.

Ha az ősszel nincs hová tenni a leveleket a kertben, készíthetünk komposztálót is, ahol a konyhai zöldség- és gyümölcsmaradék is hasznosulhat. Ide is szükség van a falevelekre, melyek - megfelelő körülmények között - akár már tavaszra jó minőségű komposzttá alakulnak, amit felhasználhatunk a kertben. A komposztálásról további tudnivalókért a Humusz szövetség oldalát ajánljuk.

Az alapvető szemléletmódon kell változtatnunk

A "szép zöld gyep", vagyis pontosabban a zöld pázsit valódi szépségét egyre többen kérdőjelezik meg, mivel az ilyen monokultúrák nagyon alacsony szintű biodiverzitással járnak, ha úgy tetszik, sokszínűség szempontjából kihalt zónák a kertben. Ez persze ellentétes azzal, amit sokáig gondoltunk a szép kertről, vagy amit az ismert filmekben láttunk. Illetve lehetnek olyan részei a kertnek, ahol a funkciója miatt van szükség pázsitra, például kerti játékok vagy sportolás miatt.

Ekkor sem kell azonban rögtön megszabadulni a falevéltől, hiszen még a pázsitnak is szüksége van utánpótlásra, a műtrágyák pedig komoly ökológiai kárt okoznak és az emberi egészségre nézve is ártalmasak lehetnek. Erre jelenthet megoldást, ha időközönként összedarájuk a fűnyíróval a falevelet, így a kisebb darabok már gyorsabban bomlanak le, és a fénytől sem zárják el a fűszálakat. A tápanyag pedig szintén helyben marad, ami a fűnek és a közeli fáknak is hasznos lehet.

A legfontosabb üzenet pedig az, hogy a természetben valójában nem létezik a hulladék fogalma. Minden folyamat végterméke egy újabb folyamat kezdete is egyben, egy folyamatos megújulás és körforgás, ami biztosítja a rendszer működését.

Ha mi ebbe belenyúlunk, a folyamatot lineárisnak tekintjük, vagy a fontos elemeket kivesszük a rendszerből, az előbb utóbb hiányhoz vezet. A hiány pedig a kerti biodiverzitásunk elszegényedését hozza magával. Elpusztult talajon nem lesznek növények, nem lesznek gombák és nem lesznek állatok sem. Ha pedig ők eltűnnek, mi, emberek sem maradhatunk többé életben.

Érdemes tehát szövetséget kötnünk a minket körülvevő természettel, megfigyelni és megérteni a folyamatait, és odaadóan elfogadni azt, hogy nem irányíthatunk mindent. A falevél nem esik messze a fájától, aminek oka és következménye van. Az egyik ilyen következmény maga az élet és annak fennmaradása.

Mit tegyünk tehát a kerti falevéllel, ha ökotudatosan szeretnénk eljárni?

  1. Hagyjuk ott, ahol van! Dőljünk hátra és élvezzük a napsütést felesleges munka helyett. Idővel lebomlik és táplálja a növényeinket.

  2. Ne bolygassuk a nagyobb kupacokat és rőzserakásokat, sünök pihenhetnek alatta. Ha muszáj elvinni, legyünk nagyon óvatosak, ne használjunk például vasvillát, amitől megsérülhetnek.

  3. Ha mégis gereblyézünk, a leveleket ne dobjuk ki, vigyük a kertbe vagy fák tövéhez mulcsnak!

  4. Komposztáljuk azt, amit nem tudtunk egyből elhelyezni!

  5. Fűnyíróval daráljuk össze a levelet és hagyjuk helyben azokon a részeken, ahol szükségünk van a pázsitra!

+1: Figyeljük meg a természetet, hogy mire képes a beavatkozásunk nélkül is, majd kössünk szövetséget a minket körülvevő élettel a fennmaradásunkért!


Az első közösségi cikkünket a lakiteleki talajok egészségével foglalkozó LakiTERRA csoportban közzétett felhívásunkra érkezett válaszok alapján írtuk meg. Ha neked is van jó gyakorlatod, ötleted, meglátásod a témával kapcsolatban, küldd el nekünk! A további témafelvetéseket, saját írásokat is szeretettel várjuk. Alkossuk közösen Lakitelek történeteit!

Comentários


bottom of page