Denevérodú várja a szúnyogfalókat a Színeskertben
- Kovács Máté
- márc. 20.
- 4 perc olvasás
Denevérodú került ki a Színeskert egyik platánfájára Dobrosi Dénes denevérszakértő segítségével, aki ismeretterjesztő előadást is tartott az iskolásoknak.
"Akár 1000-3000 szúnyogot is elfogyaszthat egy átlagos denevér egyetlen éjszaka alatt. Ha ezt felszorozzuk egy denevérkolónia akár többszázas nagyságrendet elérő egyedszámával, könnyen beláthatjuk, mekkora szerepük lehet a szúnyogok kordában tartásában" - írtuk legutóbbi cikkünk bevezetőjében, melyben a szúnyoggyérítés kapcsán szervezett Gondolatszikrák beszélgetésünkről számoltunk be.
A beszélgetésnek azóta újabb fejleménye is lett: március 17-én egy denevérodú került ki a Színeskert egyik platánfájára a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola udvarán.
Az odút Dobrosi Dénes denevérszakértő szerelte fel, aki erdőmérnök, zoológus, a szolnoki természetvédelmi hatóság munkatársa és 42 éve foglalkozik denevérkutatással. A Gondolatszikrák estünkön is szakértőként vett részt, az odú felszerelése előtt pedig az iskolásoknak tartott ismeretterjesztő előadást.
Meglepő, de akár több száz denevérnek is otthont adhat egy ilyen odú. A helyszínválasztásnál fontos volt, hogy elég magasan legyen, ahol a macskák nem férnek hozzá, valamint legyen nyitott a lombkorona, hogy könnyebben meg tudják közelíteni. Bár most egy odú került ki a Színeskertben, a denevérek nem territoriális állatok, jól viselik egymás közelségét is. Vagyis egymáshoz közel, akár egy fára több odú is szerelhető, ha megfelelő helyet találunk neki.
Van néhány olyan apróbb trükk is az odúval kapcsolatban, amivel sokkal vonzóbbak lehetnek a denevérek számára. Ilyen például, hogy a bejáratnál legyenek mélyebb barázdák, melyekben akkor is meg tudnak kapaszkodni, ha hirtelen nagy lett a forgalom.
Az odú két szobából áll, ezek eltérő klímával rendelkeznek, így a denevérek attól függően tudnak választani, melyik a komfortosabb számukra.
Az odút védő burkolat pedig azért hasznos, hogy ne kezdjék ki a fát a harkályok. Ez az időtállóság miatt fontos, de persze a denevéreknek sem ideális, ha alvás közben egész nappal kopogtatnak a házukon.
A denevérek téli álmot alszanak, így még nem tértek vissza szálláshelyükre, de hamarosan érkezni fognak.
Dobrosi Dénes szerint változó, mikor jelennek meg az odúban, de akár 2-3 hét is elég lehet.
Számos odút helyeztek már ki több településen, ezek közül a leggyorsabb beköltözés mindössze pár nap volt, de olyan hely is akadt, ahol egy évnél is többet kellett várni. A szakemberek rendszeresen követik és monitorozzák az odúkat és a beköltözőket, évente pedig a szerkezet stabilitását is ellenőrzik a biztonság érdekében.
A Színeskert odújával az is cél, hogy mintaprojektként szolgáljon a falu számára. A remélhetőleg hamarosan megjelenő denevérek jó szövetségesek lesznek a szúnyogokkal szemben, és ha egyre több odú jelenik meg, az a települési szintű kémiai szúnyoggyérítést is kiválthatja, mellyel kapcsolatban egyre több egészségügyi és ökológiai probléma kerül napvilágra.
Ahol van denevér, ott elfelejthetjük a szúnyogokat (részlet az előző cikkünkből)
A denevérekkel több helyen is szövetségre léptek az emberek, többek között Szolnokon és Esztergomban is települési szinten kezdték el támogatni őket élőhelyek létrehozásával. Ahogyan a Gondolatszikrák beszélgetésben Dobrosi Dénes denevérszakértő is elmondta, ahol denevér van, ott elfelejthetjük a szúnyogokat.
Elmesélt egy történetet is, ami egy öreg halászházról szólt. A településre egy beköltöző denevérkolónia vizsgálata kapcsán érkeztek, a kutatás során pedig igencsak küzdeniük kellett a szúnyogokkal, amikor szürkületben dolgoztak. Később kaptak egy újabb jelzést is nem messze innen, ami egy idős halászkunyhó környékéről érkezett. Ide is kimentek, már fel is készültek a szúnyogáradatra, de meglepetésre az teljesen elmaradt. Kérdezték a helyi horgászokat is, akik elmondták: itt valamiért évek óta nincsenek szúnyogok!
Amikor kicsit jobban a mélyére ástak a dolognak, kiderült, hogy a kunyhóba épp ennyi ideje költöztek be a denevérek, akiknek hála – a vizes élőhely ellenére –a szúnyogok száma is elviselhető maradt.
Bár nem minden denevérfaj fogyaszt szúnyogot, Dénes szerint Lakitelek környékén többek között sok szoprán törpedenevér él, akiknek ez az egyik kedvenc táplálékuk. Egyetlen denevér akár többezer szúnyogot fogyaszthat el egy éjszaka alatt, miközben többszáz egyedből álló kolóniát alkothatnak. Vagyis ahol jelen vannak, ott szinte minden szúnyogot elfogyasztanak.
Most még kevésbé találkozunk velük, mert a hazánkban élő fajok téli álmot alszanak. Ezt barlangokban, csöndes pincékben, kéményzugokban, falak hasadékaiban, faodvakban vagy kéregrepedésekben töltik. Hamarosan azonban érdemes lesz kémlelni szürkületkor az eget, mert tavasszal újra aktívak lesznek, fokozatosan foglalják el a nyári helyeiket.
Ilyenkor „templomok tornyaiban, nagy, sötét padlásokon, pincékben, lakatlan házakban, faodvakban, fák és építmények üregeiben és repedéseiben élnek. Május-június hónapban születnek meg a kölykök, melyeket általában kolóniákban nevelnek föl. A nagy csoportok biztonságot nyújtanak, ahol a nőstények gyakran segítik is egymást”
– olvasható a szolnoki Denevér Program honlapján.
Lakiteleken is sok denevér él Dénes szerint, amin sokan meglepődnek. Szürkületkor jönnek elő vadászni, amikor már nem kell tartaniuk a nappali ragadozóktól. Ilyenkor nehezebb észrevenni őket, elsőre akár madárnak is gondolhatjuk, de ha figyelünk, jellegzetes röptüket hamar felismerhetjük. Néhány faj halk csettegéshez, kattogáshoz hasonló hangot is kiad kommunikációs céllal (ami nem egyenlő az ember számára hallhatatlan ultrahanggal). Személy szerint ezt is szoktam hallani nyári estéken a denevérek röptét figyelve.
Vagyis most is jelen vannak a környezetünkben, és bár bizonyos fajok veszélyeztetettek, összességében a számuk nem mutat olyan aggasztó csökkenést egyelőre, mint a fecskék esetében. Magyarországon minden denevérfaj védett, elpusztításuk bűncselekménynek számít.
A Tőserdőben egyébként több denevértoronnyal is találkozhatunk, például a Kontyvirág Erdei Iskola udvarán, a szigeten és a tiszaugi Tisza-híd melletti területen is.
Ezek elsősorban inkább nagyobb testű, veszélyeztetett fajok megmentésére szolgálnak, akik kevésbé táplálkoznak szúnyogokkal, de a kisebb, szúnyogevő fajok is megjelennek azért.
Az első lépés tehát az, hogy védjük meg azokat, akik már itt vannak, majd következhet a második lépés: csaljunk még több denevért Lakitelekre! A településünkön és az üdülő területén denevérodúk kihelyezésével tudnánk leghatékonyabban a szúnyogfaló, apró denevérek számát növelni. Ezek a meterséges odúk fák törzsére vagy a házak falára is felhelyezhetőek, s így akár bárkinek lehet saját denevérkolóniája.
Commentaires